A családállítás egy olyan terápiás jellegű módszer, amely segít feltárni a családtagok közötti rejtett kapcsolati dinamikákat és a generációkon átívelő mintázatokat. Az állításnak két formája van, a csoportos családállítás és az egyéni állítás.
A csoportos családállítás során a csoport tagjai képviselik az állító családi- vagy más élet-rendszerének tagjait. Az egyéni családállításnál művészbábuk segítségével állítjuk be a személyek, illetve egyéb más szereplők képviseletét.
Tekintettel ara, hogy a módszer „tértől és időtől” független, az egyéni családállításra online is lehetőség van.
Miről is szól a család- és rendszerállítás?
Mindenki része egy rendszernek, illetve több nagyobb rendszernek.
Részei vagyunk:
- elsősorban – annak a családnak amelyből származunk, ami hozzánk tartozik,
- része vagyunk egy munkahelyi közösségnek például, vagy egy lakóközösségnek,
- az emberiségnek, és még tágabb értelemben véve, holisztikusan részei vagyunk
- az Univerzumnak, a Mindenségnek, vagy nevezzük úgy, hogy a szellemi EGYségnek.
Nem újkeletű dolog a „kollektív tudattalan” ismerete, a pszichológiából – ami egy olyan elméletet takar, mely szerint az emberekben közös pszichés tartalmak és motivációk léteznek, amelyek nem egyénenkénti tapasztalatokból származnak, hanem többek között a közösségek vagy az egész emberiség történetéből, kultúrájából, mitológiájából erednek.
Valamint bizonyára hallottatok már az Akasháról, illetve az Akasha-krónikákról – amit pedig legfőképpen a keleti filozófiák és vallások nevesítenek. Ez egy olyan energetikai mező vagy tudattalan adattároló rendszer, amelyben az összes létező dolog múltbeli, jelenbeli és jövőbeli információi rögzülnek – beleértve az emberiség összeségét és az egyéni létezésünket is.
Ezzel kapcsolatban a 20.században először Rupert Sheldrake angol író, illetve parapszichológiai kutató végzett kutatásokat, mert ő volt az első aki a „morfikus rezonancia koncepcióját” próbálta tudományos körökben elfogadtatni, Ő volt az, aki morfogenetikus mezőnek nevezte el azt a szellemi mezőt – amellyel kapcsolatban megállapította, hogy ennek az mezőnek az információihoz bizonyos technikákkal és eljárásokkal, mindenki képes csatlakozni, mondjuk úgy, hogy „csatornát nyitni” és az információkat közvetíteni.
Mindenkinek van egy saját mezője, amelybe beletartoznak a családtagok (is), a felmenőink összes élettapasztalata, öröme, bánata, gondolatai, életeseményeinek történései stb., illetve megoldatlan érzelmi minták, családi tragédiák – és ezek a minták tudnak ismétlődni, átöröklődni mindaddig, amíg valaki a családból ezeket a mintákat fel nem oldja. Ennek eszköze, vagyis a család és rendszerállítás módszere.
Bert Hellinger nevével vált ez az elmélet népszerűvé, aki kifejlesztett egy olyan terápiás jellegű – nagyon hatékonynak bizonyuló – módszert a családi rendszerekben lévő és a generációkon átívelő problémák, mintázatok feltárására és megoldására.
A morfogenetika, jelentése szerint: morfo = görög eredetű szó, formát jelent, a genetika = az pedig a genezis szóból ered, a jelentése pedig származás, vagy eredet. Magyarul tehát formaeredet, formaszármazás – vagyis minden megnyilvánulásnak a helye, tere.
Ebben a morfogenetikus mezőben van egy törvényszerűség, vagyis inkább szabályszerűség alapján működő REND, amely mindenre és mindenkire érvényes – és akkor is működik, ha valaki ezt esetleg nem fogadja el (a megfigyelések szerint).
A családi rendszeren belüli három legfontosabb törvény:
Szeretet rendje:
A szülők a "nagyok", a gyerekek a "kicsik". A szülők adják, a gyerekek kapják a szeretetet, illetve gondoskodást – ez legfőképpen a családi dinamika miatt fontos, hogy az „lefelé” áramik, ellenkező esetben, ha például a szülővel bánunk úgy mint egy gyerekkel, borul a REND – bármennyire is furcsa.
A Hovatartozás törvénye:
Minden családtag jogosult arra, hogy a rendszer része legyen. Ide tartoznak a biológiai szülők, nagyszülők, testvérek, valamint a meg nem született – de megfogant családtagok és az elhunytak is.
Egyensúly törvénye:
A kiegyensúlyozott adok-kapok viszonyok fontosak, ami nemcsak a materiális javakra, hanem az érzelmekre is vonatkozik. Az egyenlőtlenségek, például ha valaki többet ad, mint kap, feszültséget és problémákat okozhatnak a rendszerben.
Nagy vonalakban ugyanezek a szabályszerűségek működnek minden más rendszerünk vonatkozásaiban is.
Ha tehát: a családi és egyéb rendszereinkben nincs REND, akkor ezt az állapotot vagy testi tünet: betegség megjelenésével, vagy belül, lelki diszharmóniaként érezzük, vagy bizonyos élethelyzeteinkben mutatkozik meg elakadás vagy bármi más.
Ekkor van az, hogy a REND helyreállításával a harmónia is helyreáll(hat) test-lélek és szellem szintjén pl. ezzel a család- és rendszerállítás módszerével, amit lehet egyéni foglalkozás és csoportos családállítás keretében is végezni, ez utóbbit fogjuk ma megélni együtt.
