Testi-lelki és szellemi egészségünk érdekében fontos megismernünk – és tudatosítanunk – önmagunk működésével kapcsolatban, hogy milyen „külső és belső történések” váltanak ki bennünk stressz hatást. A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és a környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.
Selye professzor szerint a stressz nem feltétlenül ártalmas, csak meg kell különböztetni „jó” és „rossz” stresszt:
- eustressz: jó stressz, erősítő hatású, megoldhatónak, leküzdhetőnek tűnik az adott helyzet.
- distressz: rossz stressz, ártalmas, kellemetlen. Intenzíven fenyegető, egyensúlyvesztés, megjósolhatatlanság, befolyásolhatatlanság jellemzi.
A „jó” és a „rossz” stressz tekintetében – mint mindenben –, itt is az egyensúlyon van a hangsúly. A stressz teljes hiánya enerváltságot, túltengése pedig irracionális reakciókat, betegséget okozhat – ez utóbbit tekintjük át az alábbiakban a testi egészség – immunrendszer szempontjából.
Szervezetünk immunrendszerének több mint 80 % a bélcsatorna körül található. Pont ennek köszönhető, hogy a beleinkben élő 100 trillió kórokozó nem öl meg bennünket. Ehhez viszont egy intakt (vagyis ép, sértetlen) bélrendszerre van szükségünk. A bél falát egyetlen endothel sejtréteg képezi. A sejteket finom „ragasztóanyag” köti össze, hogy a béltartalom ne kerülhessen ki belőle.
Bizonyos esetekben, amikor a bélben élő populációban egyensúly eltolódás alakul ki, vagy kórokozó vírus, vagy akár mérgező anyag kerül be, stresszes szituációba kerülünk, a bélfal áteresztővé válik azáltal, hogy a sejtek közötti tapadó anyag oldódik, a sejtek eltávolodnak egymástól és kialakul a lyukas bél szindróma, ahol mind a baktériumok, mind a félig emésztett, nagymolekulájú tápanyagok kikerülhetnek. A bélfal túlsó oldalán viszont az immunsejtekkel találkozva, azok beindítják a védekező mechanizmust.
Különböző ellenanyagok, immun hírvivő anyagok (citokinek) kerülnek a keringésbe és ingerlik az arra érzékeny szervrendszereket, mint például az idegrendszert. Bizonyos citokinek neurotransmitterként is szerepelhetnek.
Más esetekben a lokális gyulladás következtében keletkezett megváltozott fehérjék – prionként viselkedve – a bélfal idegsejtjeibe szívódnak fel, majd innen feljutnak az agyba, ahol bizonyos rendszerek megbetegítésével visszafordíthatatlan tüneteket hoznak létre.
Az egészség szempontjából nagy jelentősége van a microbiomnak. 5 amerikai és 7 kínai ember teljes microbiom meghatározása, nagy nemzetek közötti különbséget mutat, sőt még azonos családon belül is nagy volt a variáció. A kutatók összefüggéseket találtak bizonyos betegségek és a bélflóra összetétele között. A microbiomnak nem csak az a feladata, hogy fermentálja a bekerült táplálékot, szabályozza a szervezet energia gazdálkodását, a vércukor szintjét, vitaminokat gyártson, szabályozza aktuálisan a genetikai kifejezést, és az agyi anyagcseréjét. Azzal, hogy neurotransmittereket termel, szabályozza az agy működését, annak hormontermelését, befolyásolja a stresszrekaciónkat, a hangulatunkat és viselkedésünket is.
A stressz nem csak a mellékvese hormontermését merti ki, hanem gyorsan és jelentősen megváltoztatja a microbiom összetételét. A megváltozott sejtek üzenetét nagy részben az ingerület átvitelen keresztül, másrészt a véráramon keresztül érzékeli az idegrendszer speciális területe, a hypothalamus, majd a hypophysisen keresztül szabályozza a belső szerveink működését a stressz hatásainak elhárításában. A stressz hatására a rossz baktériumok génjei aktiválódnak, ezáltal azok az enzimek nem képződnek, amelyek az ételek lebontásáért felelősek és ezért a táplálékunk emésztetlen marad. Krónikus emésztetlenség, krónikus lokális gyulladáshoz vezet.
Kutatások során a gyulladásos bélbetegségekben gyakran előforduló hangulati zavarok hívták fel a figyelmet arra, hogy a közönséges bélbaktériumoknak hatása van a magatartásra, a hangulatra, a szorongásra azáltal, hogy megváltoztatják a neurotransmitterek mennyiségét. Bizonyítottá vált, hogy a táplálkozás megváltoztatásával megváltozott a bélbaktériumok összetétele és ennek hatására javult például a tanulás és a memória is.
A stressz tehát jelentős változást hoz létre a microbiom összetételében és ez kihat a viselkedésünkre, szorongásunkra, depressziónkra.
A stressz kezelhető – személyre és életre szabottan. Amennyiben úgy érzed, hogy valamilyen helyzet, vagy állapot megélése túl sok(k) Neked, keress bizalommal egy beszélgetésre, illetve tanácsadásra.
Az endothel feladata: Sérülésekor részt vesz a véralvadás beindításában, így megőrzi az érpálya integritását. A károsító tényezőkre gyulladásos folyamatokkal reagál.
Neurtransmitterek: ingerületátvivő anyagok, vagy specializált kémiai hírvivő molekulák, melyek feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, illetve az izom- vagy mirigysejtekig, a sejtek közötti kapcsolódáson „átúszva” üzenetet szállítsanak.